Az utóbbi időben egyre nagyobb az információéhségem. Már nem elég, hogy reggelente indulás előtt átlapozom a legnagyobb híroldalakat, rászoktam a szakmai lapok mazsolázgatására. Rutinszerű reggeli cselekvés-sorozat: jobb fültő vakargatás, kávé és reggeligyártás, aztán még félálomban irány a net, s miközben magamba gyúrom az első falatokat (és nagyokat kortyolok a tejeskávéból) ébredek, ébredek, ébredek.

Biológiai szükségleteim kielégítése mellett az is ébresztő hatással bír rám, amiről olvasok. Különösen igaz ez az utóbbi félévre. Megszorítás megszorítás hátán, ez oké, ezen már meg sem lepődöm. (Pozitív előjelő hírt csak akkor hallok, ha a közmédia fellegváraiban barangolok. Hogy dübörög a gazdaság. Meg a GDP.) De aztán jönnek az egészségügyi reformok - amiket manapság átszervezés, racionális gazdálkodás néven emlegetnek - és ilyenkor bizony kikerekedik a szemem. 

Rendelet-rendelet hátán, ez az első, amit fel kell tudni dolgozni. Alighogy megjelenik az egyik, követi a másik, és neked alkalmazkodnod kell. Meg kell értened és be kell építened a rendszeredbe - különben kimaradsz a vérkeringésből, lecsúszol az információkról, és véresen ciki helyzetekbe kerülhetsz, ha partnereid rákérdeznek: „Hogy is van ez?".

Szóval felkészültebbnek kell lenni, mint eddig sejtetted. Erre egyébként céged is rámutat, s bár törekszik rá, hogy naprakész infókkal lásson el, önszorgalom nélkül csak a zavarosban halászol. Már nem csak adott gyógyszer előnyeit-hátrányait kell észben tartanod, az egészségpolitikát is értened kell. „Egyre erőteljesebben hat a szakmára, mi történik a fejünk felett, de egyelőre annyi az újítás, hogy nagyon nehéz hatékonyan alkalmazkodni hozzá" - mondja erre Judit, aki szerint a vállalatok eszeveszett loholásban próbálnak reagálni az új rendeletek teremtette helyzetekre, miközben kötelező megőrizniük a policyjukban rögzített optimizmusukat.

„Legyetek flexiblisek, nyitottak és befogadóak" - nálunk most ez az új szlogen, de be kell vallanom, sokszor csak kapkodjuk a fejünket. Pocsék érzés, amikor úgy érzed, nincs elég időd, hogy felkészülj egy-egy készítményből, mert olyan gyorsan változik az elvárás. Pedig nálam az a minimum, hogy értem azt, amiről beszélek. (Judit azzal szokott nyugtatni, hogy ez a tendencia még változóban van, csak most akkora a pénzügyi káosz, hogy mindenki ott próbál időt és pénzt nyerni, ahol csak lehet.)

A területi menedzselés viszont az egyik kedvencem. Tetszik, hogy nagyobb önállóságot várnak el, hogy az egész körzet igényszintjét át kell látnom, és hogy adnak a véleményemre. Hatással lehetek arra, adott területen milyen startégiát alakítsunk ki.